 
|
 |
AZ OLAJNYOMÁS KIJELZÉS JELENTŐSÉGE
Olajfüggő paraméterek.
Ugyanazon járműnél eltérő olajnyomás jöhet létre az olaj viszkozitásától függően.
Egy SAE 50 viszkozitású egyfokozatú olaj nagyobb olajnyomást hoz létre, mint egy
alacsonyabb viszkozitású.
A motoron belüli viszkozitást mindazonáltal az olajellátó rendszer olajhőmérséklete erősen befolyásolja, hiszen a téli és nyári hőmérsékleti viszonyok mintegy 20 oC-os
eltérést is eredményezhetnek. Ez a tény mindenek előtt a többfokozatú olajok
nyomáskijelzését befolyásolja. Így aztán a hígabb SAE 10W-40-es olaj más eredményt produkál, mint a SAE 10W-50-es vagy SAE 20W-50-es.
A kenőanyagok összetételének semmiféle hatása nincs az olajnyomásra.
A fél- vagy teljesen szintetikus SAE 15W-50-es viszkozitású olaj ugyanazt az olajnyomást produkálja, mint az ugyanolyan viszkozitású ásványolaj.
Téves az a feltételezés, amelyik az olajnyomást a kenőképességgel hozza kapcsolatba.
Sőt, a magasabb olajnyomás az üzemanyag fogyasztást is károsan befolyásolhatja, hiszen a sűrűbb olaj szivattyúzásához több energia szükséges.
Két előírt ellenőrzés közötti időszakban az olajnyomás csökkenése a kenőolaj
üzemanyaggal való felhígulására utal. Ez annál valószínűbb lehet, minél többet használják a gépkocsit rövid utakra. A porlasztó vagy az injektor rossz beállítása szintén előidézheti
az olaj hígulását, csakúgy, mint a dugattyúgyűrűk túl nagy hézaga.
Annak elkerülésére, hogy az üzemeltetők az olajnyomásból ne vonjanak le téves
következtetéseket, sok gépkocsi gyártó cég a műszerfalon az olajmennyiséget is kijelzi.
Gyakran elfordul, hogy a kezelési útmutatók kevés információval szolgálnak az üresjárati, vagy maximális terheléskor várható olajnyomásról, ezért a járművezető ilyen vonatkozásban is elbizonytalanodhat. Semmi esetre sem lenne szabad a keletkező alacsonyabb olajnyomásnak az olajmárka vagy a viszkozitás váltásból eredően gondot
okoznia.
| |
|
|
